Kairótól délre a Nílus a sivatagban kanyarog tovább, ám a folyó két partján húzódó keskeny termõterület miatt az utazó keveset láthat a végtelennek tûnõ homoktengerbõl. A Nílus ezen alsó szakasza sûrûn lakott, gazdag ókori hagyatékokban, melyek visszavezetnek Egyiptom történelmében a fáraókig, a római és a középkorig. A Kairóból és Luxorból induló hajójárat a legegyszerûbb és legnépszerûbb módja volt, hogy felderítsük a Nílus alsó szakaszának látnivalóit. A hajó napokon át tartó útja során minden nevezetességnél megállt – egészen 1997 novemberéig, amikor iszlám terroristák támadtak a turistákra Luxornál.

A folyóparton fekvõ El-Minyát, Asyut városát és környezõ területeket tartják a terrorista csoport fõ tartózkodási helyének, amely elkövette a luxori mészárlást, illetve 1992 és 1997 között, fõleg Minya és Asyut tartományokban, erõszakos hadjáratot folytatott az egyiptomi kormánnyal szemben. A legtöbb incidens szektariánus jellegû volt illetve a rendõrség ellen irányult. A luxori támadás óta a legfõbb szélsõséges csoport nyilvánosan megtagadta az erõszakot, de a kormány továbbra is bizalmatlan. A biztonsági erõk ragaszkodnak hozzá, hogy a turisták csakis csoportosan, fegyveres kísérlet mellett utazzanak át ezen a területen. A folyócirkálók továbbra sem mûködnek Kairó és Luxor között, a brit külügyminisztérium pedig óvatosságra inti az utazókat és ajánlja, hogy fogadják meg a helyi biztonsági hatóságok tanácsát, különösen, ha a Nílus völgyébe, Minya tartományba vagy attól délre utaznak.

 El Faiyum
Kairótól kb. 100 km-re délnyugatra a Nílus gazdag termõföldje a környezõ sivatagos területekre benyúlva gazdagon zöldellõ szigeteket hoz létre, melyeket a több mint 2000 km hosszú öntözõcsatorna táplál. A Faiyum felvirágoztatásán már régóta dolgoznak, már a legkorábbi idõktõl folyik itt földmûvelés. Egy alacsonyabb földterületen fekszik, így könnyû idevezetni az öntözõvizet a Nílusból, hogy a Faiyum északi részén fekvõ természetes víztárolót, a 40 km hosszú Birket Qarun tavát táplálja. Csakúgy, mint a Nílus deltája, a gazdag Faiyum vidék is a fotósok álma, elszórtan még ókori lelõhelyeket is találunk itt. A környéken több mint 200 gõzhajtású vízikerket találunk, melyek közül négy, mûködõ modellként még ma is forgatja a csatornák és források vizét. Faiyum kereskedelmi központja Medinet el-Faiyum eléggé szürke és egyhangú város, ám elkerülhetetlen kapuja ennek a vidéknek.

I. Szenuszert obeliszkje
A kairói út mentén található. Ezt a 12. dinasztiából származó 13 m magas oszlopot a kairói fõút felõl érkezõ egy körtéren találja a város bejáratánál.

Kom Awshim (Karanis)
Medinet el-Faiyumtól kb. 30 km-re északra a 22-es fõút mentén találjuk. A késõ római korban a sivatag átterjedt a Faiyum külsõ részeire, így számos ptolemaiosz kori város vált a homok martalékává. Legegyszerûbben az ókori Karanisba juthatunk el, ahonnan szép kilátás nyílik a Birket Quarunra és a Faiyumra. Tisztán látható az ókori város alaprajza és két templom romja. Egy múzeum is található itt a környék leleteinek kisebb gyûjteményével. Nyitva: 09:00-16:00 óráig, hétfõn zárva.

Dimel el-Siba (Soknopaiou Nisos)
A Birket Qanum északi partján találjuk, megközelíthetõ terepjárókkal, vagy hajóval a tó déli partjáról. Nincs körülzárva. Karanishoz hasonlóan ezt a ptolemaiosz kori várost is a homok bitorolta el. A tótól kb. három km-re állnak a romok: az utcák és a házak alapjai, a városfalak, Ízisz és Szoknopaiosz temploma. Ez utóbbi egyike a ptolemaiosz korban felfedezett isteneknek.

Qasr Qarun (Dionysias)
Mintegy 50 km-re északnyugatra Medinet el-Faiyumtól, a Birket Quarun nyugati végénél találjuk a görög-római Dionüssziasz város maradványait. A romok között találjuk a krokodil fejû isten, Sobek jó állapotban megmaradt templomát. Nyitva: 9-16 óráig.

Medinet Madi
Abu Gandir falutól 15 km-re délre találjuk, ami Medinet el-Faiyumtól 20 km-re délnyugatra van. Egy újabb 12. dinasztiabeli Sobek templomot találunk itt, melyet szfinxek sora által õrzött sétányon közelíthetünk meg. A templom körül egy lebirintusszerû, tetõ nélküli vályogtéglás város romjai húzódnak. Nemrég tártal fel itt egy ugyancsak vályogtéglás ptolemaiosz kori templomot. A terület nincs körülzárva.

El-Minya
Ezt a Kairótól 250 km-re délre fekvõ virágzó kereskedelmi várost az iszlám fundamentalizmus hátországának tartják. Talán a túlzott óvatosság az oka, hogy senkinek nem ajánlják ezt a helyet, mindenesetre másutt érdekesebb látnivalókat találunk, így nem nagy veszteség, ha Minyát kihagyjuk útitervünkbõl.

Tell el-Amarna (Ehnaton)
A Nílus keleti partján El-Minyától úgy 68 km-re délre található. Ehnaton fáraónak, Tutanhamon apjának fõvárosa, amely mára már egy kísérteties hellyé vált, s kevés dolog árulkodik hajdani pompájáról. Apja halála után Tutanhamon újból Tehébát tette fõvárosává, ennek következtében a várost elhanyagolták. A kincsek és ereklyék, melyek a Nílus feletti sziklákba vésebb sírboltokból származnak, ma az Egyiptomi Ókori Múzeumban találhatók.
Asyut
Kairótól körülbelül 380 km-re délre a Nílus partján fekszik ez a 250 ezer fõs kereskedelmi központ, amely valaha a Nyugati-sivatag felé vezetõ karavánút fõ állomása volt, bár ennek már semmi nyoma.

Deir el-Muharraq (A kiégett kolostor)
Asynuttól 50 km-re északra, a nyugati parton, a sivatag határán áll egy valósi kopt kolostor, mellette egy 8. századi kápolna, mely egy barlangot jelöl, ahol a szent család talált menedéket egyiptomi számûzetésük során. Több ilyen barlanggal is találkozhatunk Egyiptomban, melyet a kopt keresztények szentként tisztelnek. A kolostorhoz egy 12. századi vártorony is tartozik. Nyitva tartás általában 10:00-17:00 között.

Deir el-Abyad (Fehér kolostor)
Sohag városától 5 km-re található a Nílus menti fõútvonalon. Ez az Kr. e. 4 századból való templom a központja a júliusi keresztény zarándoklatoknak és ünnepeknek. A hatalmas bazilika egy kolostor romjai között áll, mely mészkõbõl épült és valaha kétezer szerzetesnek adott otthont. Még ma is található itt egy kisebb szerzetes rend és egy kopt iskola. 4 km-rel távolabb egy falu rejtekében találjuk a kisebb Deir el-Ahmart, vagy Vörös Kolostort, melyet egy tolvaj, Bishoi alapított, miután éttért a keresztény hitre. A kolostor nevét a vörös téglából épített külsõ faláról kapta. Nyitva: 07:00-18:00 óráig.

Abüdosz
A nyugati parton, 10 km-re El-Balyana falutól, 80 km-re délre Sohagtól. Az abüdoszi templom komlexumot ozirisznek, a holtak istenének szentelték. Ez az egyik legmegkapóbb ókori látványosság a Kairó és Luxor közötti területen. Mégis sokkal kevesebben látogatnak ide, mint Luxor és környékének nagyobb templomaihoz, így aztán alkalom nyílik ráérõsen felderíteni a helyet. Nyitva 07:00-18:00 között.

I. Széti temetkezési helye
I. Széti, a 19. dinasztiába tartozó Fáraó itt építette fel temetkezési helyét. A belsõ csarnokot díszitõ falfestményeken I. Széti arcképe is látható, s ez megegyezik a fáraó szarkofágján található ábrázolással, amelyet a kairói Egyiptomi Ókori Múzeumban õriznek. A külsõ csarnok díszítését halála után I. Széti fia és örököse, II. Ramszesz fejezte be. A királyok galériájába vésett kartusok (királyi pecsétek) megmutatják a trónörökösök sorrendjét Ménész fáraótól egészen I. Szégiig.

II. Ramszesz temploma
Az idõ vasfoga és fosztogatók keze által megrongált állapotban találjuk, a tetõ beomlott, az oszlopok és szobrok többsége eltûnt.

Ozirisz temploma
Valaha ez volt az abüdoszi épületkomplexum szent központja, bár alapjainak csak nyomai maradtak fenn, hasonlóan az ókori városhoz, amely a templom mellett állt.

Quena és Dendera
Luxortól 64 km-re északra találjuk Quenát, ezt a forgalmas mezõvárost, ahol a Safagába, a Vörös-tenger partjára vezetõ út és a Kairót, Luxort és Aswant összekötõ országút találkozik. Quenának nincsenek nevezetességei, de az idelátogatók betekintést nyerhetnek a luxori turistaélettõl távol esõ mindennapokba. Ez a legközelebbi város Dendera templomaihoz.
Quenával szemben a nyugati parton, a folyótól 5 km-re nyugatra áll Dendera, a leggyönyörûbb templomegyüttes Luxor és Kairó között. Bár Dendera a legkorábbi idõktõl kezdve megszállt terület volt, az itt található, különösen jó állapotban megmaradt sírboltok, templomok és szobrok egészen a ptolemaioszi-római korba nyúlnak vissza. A templomfalakon római császárok és fáraók ábrázolásait egyaránt láthatjuk.

Hathor temploma
Ezt a 250 m hosszú és 80 m széles négyzetes templomegyüttest a tehénfejjel ábrázolt Hathornak szentelték, akit a szépség, az öröm, a szeretet és család istennõjének tartottak. A külsõ oszlopcsarnok két tucat oszlopának mindegyikét arcmásával díszítették.
A frízeken Hathornak hódoló római császárok ábrázolásai láthatók, ami jelzi, hogy kultusza még a római korban is fennmaradt. Hathor templomától délre áll Ízisz születésének temploma, melyet Augustus építtetett.

Kopt székesegyház
Hathor templomától rögtön északra áll ez az 5. századi keresztény templom. Tõle északra és délre két ún. ’szülõház’ áll, melyek a római mammisi és Nectanebo mammisi néven ismertek. Ezek a római idõkben épültek és Hathornak szentelték õket.

Ajánlja ismerõseinek...