|
A  Nílus FELSŐ SZAKASZA
Luxortól délre haladva a Nílus két partján húzódó termőföld sávja szűkülni kezd és városokat is ritkábban látunk. A folyóparton épült templomok közül Luxor és Asszuán között a legfigyelemreméltóbbak azok, amiket a Ptolemaiosz-dinasztia uralkodói építtettek. Uralkodásuk három évszázada alatt hatalmukat egészen Núbiáig kiterjesztették, s amerre jártak, építkeztek. Templomaikon nem csak a hellén hatás látszik, de a görögökre jellemző érzék is az épületek megfelelő tájolására.
Asszuánban gátakat építettek a britek, Nasser kormányzása idején pedig a szovjet mérnökök. Az ókorban itt volt a Nílus első nagy vízesése, ezért úgy nevezték – és nevezik mindmáig – ezt a helyet, mint a zavartalan hajózás végállomását.
Asszuán déli részén a mesterséges Nasszer tó vize majd 300 km hosszan benyúlik délre, a Núbiai sivatagba. Itt állnak, közel az egyiptomi-szudáni határhoz a csodálatos Abu Szimbel templomai, melyeket az UNESCO közreműködésével a ’60-as években megmenekítettek a tó megemelkedett vízszintjétől.
Asszuán a legutolsó lakott település itt, Egyiptom déli részén. Abu Szimbel apró városkája csupán a templomokat látogató turisták kiszolgálására működik. A Núbiai sivatag pusztái pedig gyakorlatilag lakhatatlanok.
Lenyűgöző élményben lehet részünk, ha átrepülünk e terméketlen dűnék és sivár sziklák tarkította táj felett és rögtön megértjük azt is, miért volt akkora hatással a Nílus életadó vize az ókori egyiptomi civilizációra és a mai Egyiptomra egyaránt.
Ajánlja ismerőseinek... |
A Nílus felső szakasza 
