A nap, a hold és a sárkány piramisa

A piramis szó hallatán nagy valószínûséggel az egyiptomi Nagy Piramisok monumentális kõgúlái villannak be emlékezetünkbe. De mi jut még errõl a szóról az eszünkbe? Hát persze, az õserdõ fogságából kiszabadított közép-amerikai maja piramisok. S mivel folytatnánk a sort? Azt már valószínûleg sokkal kevesebben tudják, hogy Kína bizonyos elzárt területein is több száz piramis formájú építményt fedeztek fel, csak ezek feltárását óriási titoktartás övezi, így egy egyszerû földi halandó nem igen szerezhet tudomást az ásatások eredményeirõl. Arról pedig alig esik szó, hogy itt, Európában, egészen pontosan Bosznia területén három olyan helyszínt találtak, amelyek a kutatók szerint ember alkotta piramisokat rejtenek! A legnagyobb 220 méter magas lehet, vagyis másfélszer magasabb az egyiptomi Kheopsz-piramisnál! Ha mindez igaz, akkor újra kell gondolnunk a múltunkat, át kell írni a jelen történelemkönyveit, és talán a jövõnket is másképpen kell alakítani. Szemir Oszmanagicsot nemes egyszerûséggel a bosnyák „Indiana Jones”-nak titulálja a nemzetközi sajtó. Ez az Egyesült Államokban élõ boszniai régész 15 évet töltött el Mexikóban és Egyiptomban a piramisok tanulmányozásával. Kutatásának eredményeit összefoglalva egy érdekes könyvet írt a maja piramisokról, amelyben földönkívüli lényekként mutatja be Mexikó piramisépítõit. Egy esztendõvel ezelõtt szenzációs bejelentést tett: bizonyítékokkal rendelkezik arra nézve, hogy a boszniai Visocica-hegy valójában egy gigantikus piramist rejt. A 2005 egyik régészeti szenzációjaként beharangozott, emberkéz által formált szabályos kõtömbökbõl álló boszniai Visokóhoz közeli hegypiramis voltát a 45 fokos Visocica-hegy oldalában található csiszolt kõtömbökre, egy kikövezett bejáratra, több ember alkotta alagútra, valamint a 30 méterenként épült szellõzõnyílásokra alapozza. A kezdetben 12 ezer évesnek beharangozott piramis köveinek korát a bosnyák-amerikai régész legutóbb már csupán 4-5000 évesnek tartotta. Radiokarbonos vizsgálatra ugyanakkor eddig nem került sor, mert nem találtak megfelelõ szerves anyagokat. A régész õszre egy 220 méter magas lépcsõs piramis alapjainak feltárását ígéri, így – amennyiben persze elõzetes számításai megfelelnek a valóságnak -, Egyiptom büszkeségei, a gízai piramisok valóban eltörpülnének az új európai csoda mellett. Ez azonban még semmi, hiszen Oszmanagics és munkatársai szerint nem egyedülálló jelenségrõl van szó. Ugyanis a Visoko-völgyben két másik dombot is azonosítottak, amelyekrõl légi felvételek és hõ-térképek alapján szintén piramisként beszélnek. A Nap, a Hold és a Sárkány Piramisa névre keresztelt dombokról feltételezik, hogy a mexikói Nappiramishoz hasonló építményeket rejtenek. A Visocica belsejében húzódó alagútról továbbá azt gondolják, hogy egy olyan föld alatti hálózat része, mely összeköti egymással a három magaslatot. A tudatos építkezésre utal az is, hogy a dombok csúcsai légvonalban összekötve egyenlõszárú háromszöget alkotnak. A tudományos sajtó tekintélyes része hónapokon át rágódott azon, hogy vajon az Oszmanagics által megtalált piramis valóban régészeti szenzáció, vagy csak egy nagy átverés az egész? Oszmanagics munkásságát sok irányból érte támadás, a legtöbben azt rótták fel neki, hogy nincs régészeti végzettsége, és az ásatáson képzett régészek helyett lelkes amatõröket alkalmaz. Igaz, ez persze igazából csak annyit jelent, hogy feladatokat nem olyan szakemberekre bízta, akik eleve egy bizonyos prekoncepció alapján közelítenek meg bármilyen régészeti felfedezést… Egy kicsit megdöbbentõnek tûnik, hogy a tudományos élet egyes képviselõi a harmadik évezred hajnalán még mindig ilyen vaskalapos szemlélettel próbálják szõnyeg alá söpörni a koncepciójukba nem illõ felfedezéseket és leleteket. Pedig pontosan tudják, hogy bolygónk történelme sokkal több fehér foltot tartalmaz, mint bárki is gondolná. Ha jobban utánagondolunk, a szakemberek sokszor már abban sem értenek egyet, hogy 50-100 esztendõvel ezelõtt miképpen történtek bizonyos események. Pedig ezekhez általában rengeteg tényanyag áll a rendelkezésükre. Ahogy megyünk vissza az idõben, e tények pontossága jelentõsen csökken, és egyre nagyobb teret kap az adott terület legnagyobb tekintélyû kutatóinak szubjektív elképzelése… Ennek ellenére, ha egyszer valami nem illik bele az õ elképzeléseikbe, azt mindenféle lelkiismeret-furdalás nélkül tudománytalannak nevezik. Néhány hónapon belül sorra megszólaltak az illetékes szakemberek, vagyis inkább azok, akik illetékesnek érezték magukat… Az egyik legtekintélyesebb közülük Anthony Harding, az Európai Régészek Egyesületének elnöke. Szerinte valószínû, hogy emberkéz nyomai is megtalálhatók a sziklákon, de az kizárt, hogy a gyûjtögetõ életmód mellett a könnyû kunyhókon kívül bármilyen épület keletkezett volna a térségben. Harding a The London Timesnak írt, 2006. április 25-i levelében felháborítónak nevezte, hogy egy szakmán kívüli gazdag amatõr ilyen gyorsan elérheti, hogy abszurd teóriájára felfigyeljen a szaksajtó. A Pennsylvania State University egyik régésze, Garrett Fagan szerint pedig az ásatás csak arra jó, hogy az egyébként értékes leleteket amatõrök tönkretegyék. Szerinte ez olyan, mintha „valaki felhatalmazást adna, hogy lebontsák a Stonehenge-et, hogy titokzatos õsi kamrákat keressenek alatta.” Alig egy hónappal késõbb Mark Rose, a New York-i Archaeology folyóirat szerkesztõje tudományos szakcikkében azt fejtegette, miszerint döbbenetes, hogy az önjelölt régész 15 évnyi közép-amerikai piramis-kutatás után „még abban hisz, hogy a maják az atlantisziak leszármazottai”. Az egész ügy Rose szerint azzal függ össze, hogy Bosznia-Hercegovina idegenforgalmát semmilyen reklám nem élénkíthette volna fel hatásosabban. Rose szerint az 1990-es évek balkáni háborúi a tudományos kutatást is teljesen ellehetetlenítették, így akinek pénze van, az ott indít ásatást, ahol csak szeretne. A bosnyák régészek is támadásba lendültek, és a kormányzatnál követelték a feltárás leállítását. 22 szakértõ nyílt petícióban amatõrnek nyilvánította Oszmanagicsot, mert a most feltárt kõalapokat egy középkori temetõhöz tartozónak ismerik, amit az ásatás teljesen tönkretett. Oszmanagics azonban”hõsiesen” kitart, mert elmondása szerint a kormányzat teljes egészében támogatja az idei hat hónapos ásatást. A bosnyák Indiana Jones szerint kutatásainak ellenzõi egyszerûen féltékenyek, és csak azért folytatnak szisztematikus ellenkampányt, mert az általa állított tények élesen ellentmondanak annak a dogmának, hogy 12 ezer esztendõvel ezelõtt, a mai Bosznia területén csak õsemberek éltek. Az persze fel sem merült egyik kutatóban se, hogy egy kicsit szabadon engedje a fantáziáját… Nem különösebben zavarja õket, hogy valójában fogalmuk sincs például arról, hogy kik, mikor, hogyan és milyen célból építették az egyiptomi piramisokat. A hermetikusan lezárt körzetekben zajló kínai piramisásatások szintén ugyanebbe a körbe tartoznak. A maja piramisokról nem is beszélve… Miközben a tudományos élet jeles képviselõi lelkesen ostorozták Oszmanagics kutatását, egy elismert régész érkezett a helyszínre, akit már nem lehetett „amatõr” kutatónak nevezni… Aly Abd Alla Barakat egyiptomi régészt a világ egyik leghíresebb egyiptológusa, Zahi Hawass ajánlotta bosnyák kutatók figyelmébe. A világszerte elismert egyiptológus szerint lényeges hasonlóságokat mutatnak a Boszniában nemrég feltárt európai és a gízai piramisok! Az elsõ vizsgálatai alapján úgy véli, hogy a kövek mérete, azok csiszolása, a felhasznált rögzítõ-anyag mind-mind megegyeznek az Egyiptomban alkalmazott módszerekkel. Aly Abd Alla Barakat bizonyos abban, hogy természetes módon nem alakulnak ki ilyen hegyoldalak, ráadásul a kõlapok illesztékeiben talált „cement” is hasonló az egyiptomi piramisokban használthoz. Barakat ezért több egyiptomi régészt is meghívott az ásatásra, hogy segítsék a bosnyák kollégát. Ha egyébként alaposabban megnézik a feltárásról eddig készült felvételeket, azokon valóban nehéz nem észrevenni, hogy emberkéz alkotta faragott sziklák kerültek elõ a föld alól. Létezik tehát – eddigi ismereteink szerint – négy olyan helyszín a bolygónkon, ahol piramisformájú építményeket találtak. S lassan kiderül, hogy ezek szorosan kapcsolódnak egy történelem elõtti korszakhoz. Egy olyan misztikus idõszakhoz, aminek a létezését a történészek és a régészek többnyire kategorikusan tagadják. Csak az a kínos, hogy egyre több olyan lelet kerül elõ a világ minden pontján, amik azt bizonyítják, hogy 10-30000 esztendõvel ezelõtt léteznie kellett egy olyan civilizációnak, ami ezernyi nyomát hagyta bolygónk felszínén. A boszniai feltárások a tervek szerint 2010-ig tartanak, Oszmanagics akkorra ígéri végsõ bizonyítékait. Képzeljék el, milyen szenzáció lesz, ha napvilágra kerül egy 220 méter magas piramis, és sikerül feltárni a belsejét behálózó járatokat is. Akkor végre elkezdhetjük megfejteni az elfeledett világok titkait. Ajánlja ismerõseinek...

 

< Elõzõ		Következõ >