Az Egyiptomi Piramisok

Az egyiptomi piramisok olyan hatalmas építmények, hogy az építésük technikáját még mind a mai napig rejtély övezi. Köztük is a leggigantikusabb a gízai fennsíkon álló Kheopsz piramis, amely eredetileg 146,6 méter magas volt, vagyis akkora, mint manapság egy ötven emeletes felhõkarcoló. Az ókori világ hét csodája közül méltán büszkélkedhet tehát az elsõ hellyel. Hérodotosz, görög történetíró szerint a felépítése kb. 20 esztendeig tartott, és a munkálatokban legalább 100000 ember vett részt. Tudta-e, hogy az alapterülete 9 futballpálya nagyságú, és olyan hatalmas, hogy a világ 5 legnagyobb temploma egymás mellé állítva is elférne benne? A Kheopsz piramis egészen a 19. századig a Föld legmagasabb építménye volt. Megalkotásához kb. 2 millió db többségében 2 tonnánál is súlyosabb kõtömböt használtak fel. A korabeli leírások szerint az építkezés megkezdése elõtt az odavezetõ utat 10 évig készítették. A csaknem tökéletesen négyzet alakú piramist olyan pontossággal építették, hogy az oldalai közötti hosszeltérés kevesebb, mint 20 cm. Kik és hogyan építették a piramisokat? Több mint 4500 éve már, hogy Egyiptomban megkezdõdött a történelem legnagyobb építészeti forradalma. Az Istenként tisztelt Imhotep, elsõként építette meg a szakkarai hatlépcsõs piramist, és ezzel örökre megváltoztatta a világot! Tudja-e, hogy a legnagyobb piramis, amely hatszor nagyobb, mint a gízai nagy piramis, Guatemalában található, és még mind a mai napig feltáratlan? Állítólag a Mayák építették, akik a tudósok szerint nem ismerték a fémet, így aztán kissé nehéz elképzelni, hogy kõkorszaki technológiával készült. Ez a legnagyobb piramis, amelyet az ókorban valaha is építettek, és a világ nem is tud róla… Látnokok, és nagyhatalmú uralkodók, akiket egy közös rögeszme hajtott. Piramisokat akartak építeni. Gondoljuk csak végig, milyen fantasztikus építmények a piramisok! A történelem legnagyobb szellemi vállalkozásai közé tartoznak, és évezredeken keresztül ezek jelentették az ember által alkotott legnagyobb épületeket. Az ókor kõbõl készített felhõkarcolói, amelyek még a mai tudásunk szerint is építészeti bravúrnak számítanak. A világ számtalan pontján fellelhetõ építmények közül több mint 90 királyi piramis épült Egyiptomban, és csaknem mindegyik mögött egy jelentõs Fáraó állt. Az uralkodó dinasztiák történetét leginkább ezekbõl a lenyûgözõ síremlékekbõl ismerjük, mert a többségük nevét nem a tetteik, hanem sokkal inkább mesés gazdagságuk miatt ismertük meg. Az egyiptomi piramisok a Nílus nyugati partján épültek, itt nyugszik le a nap, és építõik hite szerint ez a holtak birodalma. Építészeti szempontból a piramisokat két csoportba oszthatjuk: úgynevezett lépcsõs piramisokra és „gúla” piramisokra. Hogyan kezdõdött? A fennmaradt leírások szerint az elsõ lépcsõs piramist a 3. dinasztia korában építették Dzsószer fáraónak és kincseinek. A történészek úgy vélik, hogy ezt követõen Sznofru fáraó – aki Kheopsz apja volt – legalább három piramist építtetett. Amikor Kheopsz apja elhunyt, az ifjú fáraó azonnal utasítást adott saját piramisának megvalósítására. Az építési módszereket a 4. dinasztia idején (i.e. 2600 és 2500 között) fejlesztették tökélyre és ez idõ tájt emelték a legismertebb, valamint a legnagyobb egyiptomi építményeket Kheopsz, Khephrén és Mükeriosz fáraók tiszteletére. A késõbbi idõkben a piramisok monumentális épületegyüttesekké fejlõdtek, kisebb mellékpiramisokkal, hatalmas templomokkal, és völgytemplomokkal, amelyek közé összekötõ utakat építettek. A történetírók szerint egészen a keresztény idõkig építették õket és az utolsó egy núbiai király számára készült i. sz. 300-ban, lezárva ezzel egy 3000 éves korszakot. Meglepõ építészeti tudás A tudósok azt állítják, hogy az ókori egyiptomiak rendkívül fejlett csillagászati és matematikai ismeretekkel rendelkeztek, ezért voltak képesek rá, hogy a piramisaikat a négy égtájhoz tájolják. Az már valószínûleg kevésbé köztudott, hogy nem csak õk, hanem a világ más tájain élõ piramisépítõk is ezt a tájolási elvet követték. Az is nagyon érdekes egybeesésének tûnik, hogy az egymástól oly távol esõ építmények, milyen meglepõ módon hasonlítanak egymásra. De hogyan lehetséges ez? A gízai „Nagy” piramis Kheopsz fáraó piramisa kb. 2,3 millió kõtömbbõl áll, a magassága, pedig az Eiffel torony felének felel meg. Az építkezéshez használt hatalmas kõtömböket olyan pontosan illetették egymáshoz, hogy egy papírlapot sem lehet az illesztések közé csúsztatni… Hogyan volt képes az ókori Egyiptom erre az elképesztõ építészeti teljesítményre? Több matematikus is állítja, hogy az ókori emberek technikai tudásával egy ilyen nagyságú, és ilyen bonyolult építkezés egyszerûen nem lett volna megvalósítható. Még akkor sem, ha a piramist építtetõ fáraó uralkodásának mind a 23 évében folyamatosan építkeztek volna. A számítások szerint ehhez az építõknek minden évben napi tíz órát kellett volna munkálkodniuk méghozzá a hét minden napján. Azt is figyelembe kell venni azonban, hogy a legújabb kutatások alapján az építõk nem rabszolgák voltak, hanem többnyire egyiptomi földmûvesek, akiknek évente legalább három hónapot a mezõgazdasági munkákkal is foglalkozniuk kellett. Nem is beszélve arról, hogy kötelezõ volt részt venniük minden vallási ünnepségen. A matematikusok külön kiemelik azt is, hogy az ilyen munkatempóhoz a súlyos köveket mintegy 1,6 km/óra sebességgel kellett volna folyamatosan a piramishoz szállítani. Ez kb. olyan, mintha kényelmes tempóban, de megállás nélkül húznánk egy vasúti kocsit méghozzá az év minden napján. Piramisépítõ szerkezetek? Az egyik érdekes építési elmélet a görög történetírótól, Hérodotosztól származik, aki azt írja, hogy a kövek szállítását, és az építkezést is kõtömbök mozgatására alkalmas szerkezetek segítették. Elbeszélése azonban túlságosan pontatlan ahhoz, hogy megértsük belõle ezeknek a „gépeknek” a mûködési elvét. Mivel a tudósok még napjainkban is úgy vélik, hogy az egyiptomiak nem ismerték a kereket, így valószínûleg ez a szállítási módszer sem jöhet szóba. Ha ismerték volna a kereket, akkor is felmerülne a kérdés, miként emelték fel a súlyos köveket a szállítóeszközökre? Így tehát a „valódi” építési módszer kiderítéséhez más utat kell keresnünk? De mi legyen az? Mit tudunk a többi piramisról? Ellentétben azzal, amit a legtöbb filmben láthatunk piramisok nem csak Egyiptomban, és Mexikóban találhatók, hanem a világ számos más táján is a távoli csendes-óciáni szigetvilágoktól egészen Kínáig. Napjainkban már az is közismert, hogy a közép-amerikai dzsungelekben egész piramisvárosok találhatók, amelyek építtetése jelentõs részben a híres Maya uralkodó Pakal nevéhez fûzõdik. Itt is felmerül azonban a kérdés, hogyan építkeztek? A legtöbb piramisvárosról szinte semmit sem tudunk, még a nevük is azoktól az elképedt aztékoktól származik, akik i.sz. 600 körül rájuk találtak. Az aztékokat teljesen lenyûgözték a monumentális épületek, és olyan nevet adtak a városoknak, mint például, Teotihuacan ami azt jelenti, „A város, ahol az emberekbõl Istenek válnak”. Kínai piramisok? Bármilyen hihetetlen, de még Kínában is épültek piramisok. A legismertebbet Kína elsõ független császára, „könyörtelen” Chin építette. Õ volt az, aki nagyhatalmú uralkodóként elsõként vezette be országában a nyomtatott pénzt, az egységes kínai írásjeleket, és máig is érvényes törvényeket hozott. Nevéhez fûzõdik a „Nagy fal” építésének megkezdése is, ahol 500.000 földmûvest dolgoztatott embertelen körülmények között. A császár hatalmas „piramis” síremlékét alattvalói 38 évig építették, és az 1974-ben történt feltárásakor itt találták meg azt a híres agyagból formázott hadsereget, amely 8000 életnagyságú katonából állt. Ajánlja ismerõseinek...

 

< Elõzõ		Következõ >