„A  szfinx áll ismeretlen idők óta, és lehet, hogy állni fog még akkor is, amikor már emberi élet nem lesz a földön.” (Szőke Miklós Árpád)
Afrika valószínűleg az egész emberiség szülőhazája. Ősi föld, ahol még mindig a távoli korok feltáratlan titkai rejtőzködnek. Itt újra és újra feltámadnak a múlt legendái, hogy kísértsék jelen korunkat, talán azért, hogy változzon a jövőnk. Kutatók, tudósok elméletei feszülnek egymással szemben.
Az 1980-as évek elején szenzációs felfedezést tett R. Habeck, egy egyiptomi Hathor-templomban. Ez a templom Tentyra városban található, melyet az ókori görögök Dederának neveztek. A város a Nílus középső szakaszánál fekszik, a gízai piramisoktól 500 kilométerre. A templom Kr.e. 4-1. században épül.
A Hathor-templom falain titokzatos domborművet találtak, amely stilizált kígyóhoz hasonló vonalakat is tartalmazó, körte alakú tárgyakat ábrázol. Az alkotáson csövek és kábelek is láthatók, sőt, körte formájú tárgyat tartó oszlopok is felfedezhetők. Ez a dombormű egy bonyolult világítóberendezésre emlékeztet. W. Garn osztrák elektromérnök, amikor először meglátta az ókori egyiptomi domborműről készült fotókat, rendkívül meglepődött, mert a tartórudak pontosan úgy néznek ki, mint a modern nagyfeszültségű szigetelők. A kígyók pedig izzószálak lehetnek, amelyek a körtét tartó lótuszvirágok kelyhéből jövő nagyfeszültségű áram hatására világítanak. Garn A fáraók fénye címmel könyvet írt erről. Két működő modellt is összeállított a domborműveken látható képek alapján. Az egyikben nagyfeszültségű elektromos ívkisülés adja a fényt. Az elkészített modellt a paleosztronatikai társaság bécsi konferenciáján be is mutatta. Szerinte a papok titokban tartották tudásukat és technikájukat és örök kérdés, hogy ez a „csoda” honnan érkezett.
Mint ahogy arra a titokzatos műalkotásra sincs igazán magyarázat, hogy ki és hogyan építette a Szfinxet. Az emberfejű, de oroszlántestű szobor a mai napig a világ egyik legnagyobb műtárgya. Feje 20 méter, szélessége tizenegy, hossza pedig 73 méter. Ez az óriás kőszobor templom nagyságú. Ami a korát illeti, számtalan elképzelés látott napvilágot. Van, aki tizenkétezer évesnek tartja. Huszadik századi kutatók azt állítják, hogy a Szfinx Kr. e. 2500 körül épült, a negyedik denasztiához tartozó Khephren Fáraó uralkodása alatt, és az arca magát Kephrént ábrázolja. Ebből következően jókora visszhangot keltett az egyiptológusok körében, amikor 1991-ben dr. Robert Schoch geológus, a bostoni egyetem munkatársa közzétett néhány bizonyítékot, amelyek azt mutatják, hogy a nagy Szfinx Kr.e. 7000-5000 között született. Pontosabban, szerinte az óriás testtel ez biztosan így történt, mert ezt a szobrot több szakaszban hozták létre, és a végső állapotot csak sokkal később érte el. A legtöbb egyiptológus feltételezi, hogy a keletre néző, a felkelő napot figyelő, oroszlántestű alakot a piramisok őrzőjének szánták. Ám ha a geológusnak van aza, akkor már több ezer évvel a piramisok előtt is ott volt.
Schoch a Szfinxen megfigyelhető időjárás okozta erózió, kopás alapján jutott erre a következtetésre. Szeizmikus elemzések szintén azt támasztották alá, hogy az uralkodó dinasztiák előtti időkből való. Az egyik fáraó fennmaradt dicsőítő irata szerint már „az idők kezdete óta itt fekszik”. Ezt az állítást Hérodotosz is megerősíti, „az már ott volt” a kezdet kezdetén. Schoch abban sem hitt, hogy az arc Khephrén fáraót ábrázolná. Bizonyítékul Frank Domingo, New York-i törvényszakértő szakvéleményét idézi, amely számos különbséget mutat ki a két arc között, és a Szfinx arcát határozottan „negroidnak”, afrikainak tartja.
Graham Hancock újságíró Az istenek kézjegyei című könyvében azt állítja, hogy a Szfinx valóban a dinasztiák előtti korban keletkezett, alkotói az Antarktiszon éltek, és a tengereken keresztül jutottak el a Nílus völgyébe. Ha nem az egyiptomiak építették, akkor vajon kik rendelkeztek a munkálatokhoz szükséges fejlett kultúrával? Kik lehettek ők? A Szfinx hallgatagon tekint a felkelő nap felé a nagy piramis szomszédságában. Az emberfejű, oroszlántestű kolosszus, amelyhez hasonlót nem láttunk még soha, titkokat őriz, és a rendkívül nehéz rejtvény feladójának tehetségéről árulkodik. Magát a rejtvényt azonban nekünk eddig még nem sikerült megfejteni. Ajánlja ismerőseinek... |
